A gyermekek mozgásfejlődése nagy és kismozgásokra bontható. A nagymozgás a test, kar és láb nagymozgásaival a teret birtokba vevő, környezetét felfedező gyermek mozgása. Kúszás, mászás, járás, futás, bújkálás, labdázás, hintázás, mászókázás és hasonló mozgások összefoglaló neve.
A finomabb mozgás az ürítést, beszédet és kézizmokat koordináló izmokhoz tartozik. A mindennapok során elsősorban a kézügyességgel kapcsolatosan használjuk. A szem-kéz koordináció a rajzolás, festés, maszatolás, mázolás és más -az ujjakat, kezet használó változatos mozgásformák, – tapintási érzékletek által fejlődik.
A korai tapasztalatok a gyermek egész életére kihatnak. Gondolkodás, kognitív fejlődés a cselekvésen és érzékelésen keresztül folyamatosan alakul.
A mozgás fejlődése közben, ha van lehetősége bármilyen nyomot hagyó anyaggal változatos felületeken nyomot, színt, vonalat, mintát hagyni az felkelti a figyelmét. Amikor a mozgás örömével keni össze az asztalt étellel, falat bármivel, ami maszatol, akkor érdemes átterelni ezt a nyomhagyó boldog élményt egy nagyméretű rajzlapra, csomagolópapírra, táblára vagy aszfaltra. Itt festékes ujjal, szivaccsal, marokkrétával, vastag filctollal, vastag ceruzákkal, zsírkrétával szabadon és megfelelő keretek között fedezheti fel a mozgás és nyomhagyás kapcsolatát. Ez a mozgáskoordinációt, önkifejezést, testtudatot, testélményt, mozgásörömet kapcsolja össze. Később, ez közös játékká válhat főleg, ha a szülőkkel együtt vehet részt benne. Igy azonnal visszajelzést kaphat, hogy meddig mehet el, mert a lap szélét tiszteletben kell tartani. Ez is egy olyan határ, amihez már egy idő után tud alkalmazkodni. Ezt mintaként láthatja a vele együtt vonalakat, formákat, foltokat alkotó felnőttektől. Így nem kell tiltásként megélni, elég ha másolja a szülő viselkedését. Beszélgetések közben vidám felismerésekre juthat. A színek megváltoznak, keverednek. Az eszközöket különbözőképpen érdemes fogni és tartani. Más fogás más vonalat, nyomot, foltot eredményez. Némelyik mozdulat görbe más meg szögletes, egyenes, hullámos vonalat hoz létre. Van amit nyomhatunk és azáltal lesz más a színe, vastagsága. van ami csepeg van ami tocsog. Ez a sokféle felismerés a környezettel való viszonyában is használható tapasztalatokhoz vezet. Új idegi kapcsolatok alakulnak, a gyermek két agyféltekéje harmóniába kerül. Fejlődik felismerőkészsége, megalapozódnak bizonyos tanulási képességek alapjai.
Megismeri a színek nevét, a formákat, amiket sikerült újra meg újra megalkotni különböző méretekben. Apa és anya is vele rajzolva ötleteket adnak, megnevezik ők mit rajzoltak és a gyermek látja, hogyan készülnek, milyen mozdulatokkal. Később mozgásmásolással próbálja felidézni, újraalkotni. Ehhez emlékek, érzelmek kapcsolódnak. Egyre ügyesebb lesz, megnevezi amit rajzol, a látvány és emlékeinek hasonlósága alapján. Összekapcsol ismereteket, gondolatait elmondja érzéseit kifejezi. Rajzolás közben fejlődnek kézizmai, erősödnek ízületei, megtanulja megállítani a mozdulatot amikor ő szeretné, tehát uralni kezdi testének kisebb izmait is. Egyre több dolgot képes megjeleníteni, igyekszik a téri formákat síkba fordítani. Természetesen ez óvodás korban, sőt később is még nehéz, mert bonyolult agyi folyamatot igényel. Azonban minden erőfeszítés egyre több idegi kapcsolatot hoz létre és egyre okosabb lesz a gyermek. Rájön mihez képest mi hogyan köthető össze. Egyre összetettebb formákat alkot, miközben végig kell gondolnia, hogy amit rajzol milyen részekből áll, milyen módon és hol kapcsolódik össze. Tehát megfigyel, részekre bontja az egészet, összefüggésekre jön rá. Javul az arányérzéke, pontosabb becslésekre képes, hosszúságot, irányt, méreteket lesz képes összehasonlítani. A rajzolás, mint láthatjuk rengeteg agyterületre hat, így az önkifejezés és örömforrás mellett javítja a tanulási képességeket. Középső csoport végére, de legkésőbb nagycsoport elejére ki kell alakulnia a helyes ceruzafogásnak, ami a könnyebb betűalakítást, írómozgást teszi majd lehetővé. A rajzolás nemcsak a tanulási készségeket fejleszti, de remek módja az élmények feldolgozásának is. Sokat segít a rossz álmok, feszültséget okozó film vagy társas élmények feloldásában. A szép és kellemes dolgokat is felidézheti általa és újraélheti.
A rajzolás igen fontos tevékenység a gyermeki életben, mert ezzel fejezi ki érezelmeit, emlékeit ismereteit. Közben kiteljesedhet a fantáziája, új ötletei támadhatnak, amit ki is próbálhat, elmondhat vagy játékaiban megvalósíthat. Egyre kreatívabb lehet a gondolkodás széles területein. Érzékel, cselekszik, gondolkodik, közben esetleg kommunikál a környezetével. Amíg az írásos önkifejezés át nem veszi a rajzolás szerepét, addig nagyon sokat használ az egyén testi-lelki szellemi fejlődéséhez.
Makra Ildikó Judit
Bp., 2022. 07. 09.
