Diszgráfia/ diszlexia/ diszkalkulia általános tünetei
Amennyiben minimum 5-5 jellemző ráillik a gyermekre, fennáll a tanulási zavar kockázata, érdemes szakemberrel megvizsgáltatni.
Értelmi
· Intelligencia ép vagy magas.
· Gyors felfogású, értelmes, logikus.
· Ami érdekli, azt könnyen megjegyzi.
· Gondolati ugrások jellemzik.
· Gyorsabban gondolkodik, mint cselekszik.
· Rövidtávú emlékezete gyenge, memóriazavar.
· Egymás utáni 2-3 utasításra nem tud visszaemlékezni.
· Nem látja meg az azonosságokat és különbségeket.
· Hasonló látási és hallási észleléseket kever.
· Érzékelési zavarok fordulnak elő.
· Időben rosszul tájékozódik, időérzéke fejletlen.
· Auditív és vizuális ritmusokat nem tud visszaadni.
· Utasításokat hiányosan jegyez meg /ez is hibaforrás/.
· Teljesítménye alacsony vagy ingadozó.
· Csapongó gondolatok, torlódó asszociációk.
· Koncentrációs nehézség.
· Sorrendiségi hibák minden szinten.
· Figyelmi ingadozás, -elterelhetőség, -ugrálás.
· Érdeklődése kialakulatlan /minden egyszerre vagy semmi sem igazán, tartósan/.
· Tanulási szituáción kívül érdeklődő, figyel.
· Lényegkiemelő képessége gyenge, minden egyformán fontos számára.
Számolás
· Azonos számú korongot térben széthúzva többnek lát.
· Relációs jelet rosszul tesz ki, mert nem tudja értelmezni.
· Gyorsabban mutatja, mint kimondja a számot ezért ujjal való számlálása is hibás.
· Nehezen jegyzi meg a számokat, számsorokat.
· Elmosódottnak látja a számokat.
· Nehezen tanulja a szorzótáblát.
· Hiányos és /vagy hibás fogalmak a számokról, mennyiségekről, nagyságrendekről, matematikai műveletekről.
· Felcserélt számok, megfordított /minden irányba -63, 36, 93, 39-/ számok.
· Számcserék hallás és másolás után is.
· Hasonló alakú és/vagy írómozdulatú számok cseréje.
· Számjegyeket kihagy.
· Nem veszi észre a hibát sem a szám leírásakor, sem a művelet közben vagy végén.
· Ahányszor megoldja ugyanazt a példát, mindig más eredményt kap, és nem tudja visszakeresni hol rontott, mert nem látja.
· Aránytalanul hosszú időt tölt egy-egy számolási feladattal.
· Kimerül a matematikafeladatok közben.
· Számfogalom és mennyiség összefüggésében téved.
· Számtani szimbólumokat nem érti, vagy felcseréli a műveleteket.
· Rengeteg gyakorlás sem hoz eredményt a matematikai előrehaladásban, csak ront a helyzeten.
· Amit tanult gyorsan felejti, így nincs mire építkeznie. Egyre kevésbé érthető a számok birodalma a számára.
· Tízes, százas ezres átlépésekor elakad.
· Nehezen folytat számsorokat fejszámoláskor elfelejti a közbülső eredményeket, sőt egyszerű számsort sem tud megjegyezni. /rendszám, telefonszám, kódok, szobaszám…stb/.
· Visszafelé, 10-től sem tud sorban számolni.
· Rímekkel jobban tanul: 5×5 az 25, 6x6az 36… ami nem rímel, nem megy…/7x7nek a vége nem 7re végződik…
· Téri, idői folyamatokat sem tud megfogalmazni, nem érzi.
· Szöveges matekpéldában nem igazodik el, képtelen értelmezni, mi mihez kapcsolódik.
· Nehezen tanulja a hagyományos órát. /60 után van váltás nem 100-nál./
Olvasás
· Elmosódottnak látja a betűket.
· Nem szeret olvasni.
· Olvasásnál sort téveszt, /ugrik fel vagy le.
· Mást olvas, mint ami le van írva.
· Ragot, szót megfordít.
· Szóvégeket lehagy, vagy pontatlanul folytat. /”Kitalálja” a végét./
· Betűket téveszt, kihagy.
· Szótagokat felcserél, megfordít.
· Nem emlékszik, mit olvasott.
Beszéd
· Megkésett beszédfejlődés.
· Beszédhibák.
· Hallási szelekció nehéz.
· Hosszabb szavak kimondása gondot okoz.
· 10-nél több hangot hibásan ejt.
· Keveri a zöngés-zöngétlen hangokat.
· Irányjelölő fogalmakat nem ért vagy felcserél.
· Viszonyszavakat rosszul használ, vagy utasításkor téveszti.
· Kevés és bizonytalan szókincs.
· Tőmondatok használata.
· Leíró, „érzelemtelen” vagy agresszív körülírások, történetmesélések.
· Halandzsázás, „se füle-se farka történetek”.
· Sajátos szavakat, szóösszevonásokat alkalmaz.
· Ismétlődő elemek.
· Kapkodó beszéd, hadarás, locsogás-fecsegés, elmosódó beszéd.
· Zaklatott beszéd, beszéd-kényszer, amit nem tud leállítani.
· Befejezetlen szavak, mondatok, történetek.
· Nem érdekli a mese, nehezen tanul verset, mondókát, dalokat.
· Szövegek tartalmát nem tudja lényegkiemelően visszaadni.
· „Költ” a mese, vers visszamondásnál.
· Szavak, mondatok után-mondása nehéz.
· Pontos, szó szerinti visszaadás sikertelen.
· A nyelvtani, fogalmi szabályok számára nehezek.
· Idegen nyelvet nehezen tanul.
Mozgás
· Mozgászavar.
· Túlmozgás, hiperaktivitás, élénkség vagy túlzott lassúság.
· Összerendezetlen, sokat esik, megüti magát.
· Bizonytalan, ügyetlen mozgás. Ismétlődő elemek.
· Kimaradt vagy megkésett mozgásfejlődési fázis.
· Térben rosszul tájékozódik /fent-lent, jobbra-balra, középen…/
· Keresztezett mozgásokat nehezen vagy nem kivitelez.
· Gyors, nem célszerű mozgások.
· Távolságokat nem tud megbecsülni, /mellényúl, lelök, stb…
· Nem oda néz, amit csinál… /”Jobbra néz és balra megy, átesik tárgyakon../
· Lépcsőn bizonytalan vagy utánlépéssel jár.
· Fejletlen egyensúlyérzék.
· Nehezen tanul meg kerékpározni, síelni, úszni.
· Mindig mozog, mégsem halad…
· Görcsös, görnyedt, rossztesttartású.
· Jelre nem tud azonnal megállni.
Finom mozgás
· Vizuális szelekció nehéz /alak-háttér percepció/.
· Szem-kéz koordináció gyenge, vizuális fixációs problémák.
· Szemkontaktus gyenge.
· Sokat pislog, szemet dörzsöl és panaszkodik a látására /ép látásnál is.
· Evőeszköz használata problémás, csúnyán eszik.
· Nehezen vág ollóval.
· Nehezen fűz, köt masnit és csomót, cipzárral, gombolással gondjai vannak.
· Rajzban, festésnél leszalad a vonal a papírról, /nehezen tart határokat/.
· Rajzai hiányosak.
· Emberrajza korától elmarad, szegényes.
· Eszközfogás és/vagy -tartás rossz.
· Vonalkapcsolódások pontatlanok.
· Nyomaték változó.
Írás
· Írómozgások ügyetlenek, görcsös vagy renyhe.
· Írása nehezen olvasható.
· Szálkás, szögletes, szűk betűk.
· Csúnya írás, sok hibázás.
· Javítgatás átírás, ráírás, radírozás, kivakarás, elfedés.
· Vizuálisan vagy auditívan hasonló képzésű betűk elírása.
· Elhelyezési nehézség /margóba lóg, vonal alá-fölé csúszik.
· Mérettartási nehézség.
· Felfelé húzott vagy lemaradó ékezetek, áthúzások, mondatvégi pontok.
· Nem érzi, hol kell vessző a mondatban.
· Szóközök változók.
· Nem szeret elválasztani sorok végén.
· Egybeír szavakat.
· Dőlésingadozás.
· Sajátosan képzett betűk.
· Különbözően leírt azonos betűk.
· Maszatos, rendezetlen füzet.
· Egyenetlen íráskép, kuszaság.
· Sorirányok és -hosszak változók.
· Neveket, mondatokat kisbetűvel kezd.
· Helyesírási hibák /hosszú-rövid cserék.
· Pontatlan másolás / 2-3 betűnként vagy szavanként másolva is/.
· Erős nyomás vagy indokolatlan felemelgetése az írószernek.
· Régies írásmódú nevek, idegen kifejezések írása hibás.
· Írástempó lassú.
· Szóvégeket lehagy, vagy pontatlanul folytat.
· Betűket téveszt, kihagy,
· Szótagokat felcserél, megfordít.
· Nem emlékszik mit írt le. /tartalma/
· Hibásan leírt szót jól olvassa ki /nem látja a hibát/.
· Nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése és alkalmazása problémás.
· Kudarcai miatt feszülten ír és tovább hibázik.
Testkép
· Kialakulatlan testvázlat.
· Keveri jobb és bal kezét.
· Kialakulatlan dominancia.
· Keresztdominancia.
Játék, munka, feladatok
· Befejezetlenség, halogatás, félbe hagyás.
· Céltalan csapongás.
· Ismétlődő elemek.
· Felületes megoldások.
· Nagy tömegben, frontálisan nehezebben dolgozik.
· Mikrocsoportos, páros vagy egyéni munkákban jobban teljesít.
· Kerüli a kihívásokat.
Érzelmi élet
· Érzelmi labilitás, bizonytalanság.
· Megoldatlan feszültség levezetés.
· Magányos, peremhelyzetű,.
· Szorongó, félelmei vannak.
· Nem vállal azonosulást.
· Érzelmeket nehezen ismer fel, tévesen értelmez.
· Diszharmónia.
· Céltalanság.
· Belső feszültség, zaklatott, kiegyensúlyozatlan.
· Védtelenség érzés, elhagyatottság-érzés.
· Zárkózottság, visszahúzódás, bátortalanság.
· Infantilis agresszió /csipkelődés, bosszantás, piszkálódás/.
· Feltűnően nagy különbség van jó és rossz napjai között.
· Bizonyos napokon teljesen széteső, máskor összeszedettebb. Minden befolyásolja: az időjárás /légnyomás/, élelmiszerek, testi állapota, fáradtsága, stb.
· Túlérzékeny, sértődékeny, sírós, hisztis, dühében agresszív.
· Alacsony önértékelés, kisebbrendűségi érzés,
Akarati tulajdonságok
· Kontroll-képtelen.
· Sérült vagy kialakulatlan én-védelmi megoldások.
· Türelmetlen, impulzív.
· Fegyelmezetlen.
· Akarati erőfeszítés nehezére esik.
· Engedetlen.
· Látszólag indokolatlan dühkitörések.
Társas kapcsolatok
· Hozzáér másokhoz, /bökdös, ütöget, ..
· Elveszi, amivel más éppen dolgozik vagy játszik.
· Tiszteletlen, de nincs ezzel tisztában.
· Nem tartja be a távolságokat, határokat, szabályokat sem térben, sem a kapcsolatokban.
· Zavarja mások egyéni és csoportos tevékenységét.
· Nem vesz másokat figyelembe.
· Nem látja át a helyzeteket, így folyamatosan konfliktusokba bonyolódik.
· A visszautasítás és kudarc rendkívüli erővel érinti.
· Nincs tudatában, hogy zavarja környezetét kivárás-képtelenségével.
· Nem látja át, mit csinál rosszul, nem érzi a konfliktusok okát, nem érzékeli, hogy mivel idézi elő az elutasítást.
· Saját szabályokat alkot, de azokat sem képes betartani.
Az elsődleges okokra épülve alakul ki másodlagos, harmadlagos tünetként:
· Negatív énkép, bizonytalan ego
· Magatartás-zavar, viselkedés-zavar,
· Személyiségzavar, pszichés és pszichoszomatikus zavarok
A gyermek személyisége torzul, amennyiben nem kap időben segítséget.
Szakirodalom:
Porkolábné Balogh Katalin munkái
Kuhn Gabriella munkái
Fodor Zoltán: diszlexiára és diszkalkuliára utaló jelek – fejlesztők.hu